Antitestek ellen
Tartalom
Definíció[ szerkesztés ] Az immunglobulinok olyan glikoproteinek az immunglobulin szupercsaládbanamelyek ellenanyagként funkcionálnak. Az ellenanyag és immunglobulin elnevezéseket gyakran egymás helyettesítésére használják. Szerkezetüket tekintve globulinok a fehérje elektroforézis γ-régiójában találhatók.
Harántcsíkoltizom elleni antitest
Az ellenanyagokat az immunrendszer B-sejtjeiből származó plazmasejtek termelik és választják ki. A folyamat során a B-sejtek a nekik megfelelő antigént megkötik, aktiválódnak és plazmasejtté, vagy memóriasejtté differenciálódnak. Az ellenanyagok alapváza egy monomerde az antitestek ellen lehetnek monomer, dimer, trimer, tetramer, pentamer stb. A monomer egy "Y"-alakú molekula, amely két egyforma nehézláncból és két egyforma könnyű láncból áll.
Az egyes láncokat egymással diszulfid-híd köti össze. Emlősök esetén a nehézláncnak öt típusa van: γ, δ, α, μ és ε. Ezek az immunglobulinok osztályát határozzak meg. Az α és γ nehézláncok kb. Minden nehézláncnak egy konstans régiója van, amelyik azonos az adott osztályba tartozó immunglobulinok esetén, és egy variábilis régiója, amely eltérő az egyes B sejtek immunglobulinja esetén, de azonos az antitestek ellen B sejt által termelt immunglobulinok vonatkozásában.
A γ, α és δ nehézláncok konstans régiója három doménből és egy kapocs régióból hinge áll; a μ és ε nehézlánca 4 doménből áll. A variábilis domént — minden nehézlánc esetén — egy domén alkotja. Ezek a domének kb. A könnyűláncok csupán két típusát ismerjük: λ és κ.
Ellenanyag
Emberben ezek hasonlóak egymáshoz, de minden egyes immunglobulinban csak egyikük fordul elő. Minden könnyűlánc két doménből áll, egy konstans és egy variábilis domén alkotja. A könnyűláncok hozzávetőlegesen aminosavból állnak.
Jó eredményeket mutatott a leronlimab COVIDben Korábban feltételeztük, hogy a fertőző ágens ellen termelődő antitestek későbbi védő hatása majd az újabb koronavírus fertőzéssel szemben is védik azokat, akik már átestek a betegségen, és a lakosság nagy részének megfertőződése a nyájimmunitás révén véget vet a mostani szörnyű pandémiának.
Az "Y"-alakú monomer két nehéz- és két könnyű láncból áll. Ez összesen hat-nyolc konstans domént és négy variábilis domént jelent. Az "Y" ágainak végeit Fab fragmensnek hívják, ami a nehéz- és a könnyű-lánc egy-egy variábilis és konstans doménjéből áll és együttesen alkotja az antigén kötő helyet a monomer N-terminális végén.
A két variábilis domén a nekik megfelelő antigént köti. A papain enzim a monomert két Fab fragment antigen binding fragmensre és egy Fc fragment crystallizable fragmensre hasítja. Egy másik enzim, a pepszin a kapocsrégió alatt hasítja a molekulát, így egy F ab 2 fragmens és egy Fc fragmens keletkezik.
Összefoglalva, a szervezetben található immunglobulinok az antigének rendkívül széles körét tudják megkötni. Ezt a diverzitást az ún.
Ebben a folyamatban bizonyos gének variábilis Vdiverzitás D és kapcsoló joining; J a nehézlánc, ill. Ezzel a folyamattal a V, D, és J régiók kapcsolódása a variábilis régió diverzitását biztosítja, ami magyarázza, hogyan generál immunglobulint a B sejt szinte végtelen számú eltérő antigénnel szemben.
ELISA Míg adott szekvenciájú nukleinsavakat döntően hibridizáción alapuló technikákkal lehet specifikusan kimutatni, addig fehérjék specifikus kimutatására ez nem alkalmas. A fehérjék szintézisük után feltekerednek, felveszik a rájuk jellemző térszerkezetet.
Az Fc fragmens, ami az "Y" alapját adja, két nehézláncból áll, és két, ill. Az Fc rész a különböző antitestek ellen receptoraihoz és a komplement proteinekhez kapcsolódik. A kapcsolódás következtében az ellenanyag különböző hatásokat vált ki, mint például opszonizáció, sejtlízis, degranuláció hízósejt, basofil- és eozinofil-granulociták és egyéb folyamatokat.
Ígéretes az antitest-terápia az új koronavírus által okozott megbetegedés kezelésében Ígéretes az antitest-terápia az új koronavírus által okozott megbetegedés kezelésében Hazánkban a közelmúltban alkalmazták először a koronavírus-betegség gyógyítása során a vérplazma-terápiát. Egy súlyos állapotban intenzív osztályon ápolt beteg három egymást követő nap kapta meg három részletben a kezelést. Az eredményeket látva ígéretes az eredmény — hangzott el az Operatív Törzs április végén tartott sajtótájékoztatóján.
A nehéz- és könnyű-lánc variábilis régióját mesterségesen egymáshoz lehet kapcsolni és így meg lehet alkotni az ún. Az immunglobulin koncentráció megközelítő mennyiségi meghatározását a fehérje elektroforézissel végzik.
Antitestek a COVID-19 fertőzésen átesettekben
Ezzel a módszerrel a vérplazma fehérjéket albuminra, alfa-globulinokra 1 és 2béta-globulinokra 1 és 2 valamint gamma-globulinokra választják szét, töltésüknek és méretüknek megfelelően. Az immunglobulinok a gamma régióban vannak. Mieloma és néhány más betegség esetén egy adott immunglobulin rendkívül nagy koncentrációban van jelen, ami egy monoklonális csíkot ad.
A könnyű láncnak is vannak izotípusai — lambda és kappa —, de ezek nem módosítják az immunglobulinok osztályba sorolását, ezért gyakran figyelmen kívül hagyják őket. Az immunsejtek egy része ezekkel az immunglobulinokkal annak alapján tud kapcsolódni, hogy milyen, az IgG, IgA, IgM, IgD, és Antitestek ellen konstans részéhez kapcsolódó receptort fejez ki a sejt felszínén.
Egy B limfocita által termelt ellenanyagok a nehézlánc vonatkozásában különbözhetnek egymástól, illetve előfordul, hogy ugyanakkor több osztályba tartozó immunglobulint is termel a sejt. Mindazonáltal ezek verseny helminthosporium maydis t immunglobulinok megegyeznek az antigénkötő képességük szempontjából, amit a variábilis régió kódol.
Ahhoz, hogy az óriási számú különböző specificitás megjelenjen a szervezetben és védje azt a számtalan idegen anyaggal szemben, szervezetünk sok millió, egymástól eltérő B limfocitát állít elő. Fontos tisztázni, hogy amennyiben egy olyan rendszer biztosítaná ezt a sokszínűséget, amelyben minden antitestek ellen eltérő variábilis szakaszt egy önálló gén kódolna, akkor a teljes genom sem lenne elég erre a célra.
Ezzel szemben, amint azt Susumu Tonegawa -ban kimutatta, a B limfociták genomjának egyes részeiben olyan szerkezeti változások gén-rekombinációs folyamatok zajlanak le, amelyek az immunglobulinok változékonyságát biztosítják.
Tonegawa ezért a felfedezéséért orvosi Nobel-díjat kapott ben. IgM[ szerkesztés ] Az IgM olyan polimer szerkezetű molekula, amelyben több monomer immunglobulin kovalens kötéssel, diszulfid-híd révén kapcsolódik egymással, általában pentamert, ritkán hexamert képezve. A polimer szerkezet miatt a molekula igen nagy méretű, molekulatömege eléri a kD -t pentamer forma.
Ellen Is Finished
A pentamerhez a legtöbb esetben egy ún. J lánc is kapcsolódik, míg a hexamerben térszerkezeti okok miatt J lánc nem található. Tekintettel arra, hogy minden egyes monomer két antigént képes megkötni, egy pentamer IgM molekula elméletileg 10 antigén megkötésére képes, bár a valóságban ez az állapot az antigének térbeli gátlása miatt nem következik be.
Nagy mérete miatt nehezen kerül ki a véráramból, és ezért férgek kezelése gyermekek kezelése szövetközi térben kis koncentrációban van jelen. Az IgM elsődlegesen a vérszérumban található, bár a hozzá kapcsolódó J lánc miatt a nyálkahártyák felületére is szekretálódik.
Ígéretes az antitest-terápia az új koronavírus által okozott megbetegedés kezelésében
Polimer szerkezete miatt nagy aviditással köti az antigéneket, és ugyancsak hatékony a komplement rendszer aktiválásában is. Az őssejtek genomjában az IgM nehézlánc konstans régióját kódoló génszakasz μ közvetlenül a variabilisért felelős gének után helyeződik el, és ezért a B limfociták érése során bekövetkező rekombinációs mechanizmusok eredményeképpen az IgM lesz az első antitestek ellen, amelyet a sejt kifejez.
IgD[ szerkesztés ] Az IgD antitestek ellen legkisebb mennyiségben termelődő immunglobulin.
