Condyloma abból, ami segít
Gócs Viktor, infektológus Az idegrendszert érintő fertőző betegségek közül az agyhártyagyulladás meningitis a legismertebb.
Vírusból méhnyakrák: oltás kinek, hol, mennyiért?
Amikor a hírek hirtelen jelentkező, súlyos lefolyású, fertőző agyhártyagyulladásról szólnak, a betegség gennyes, baktériumok okozta formája zajlik. Az agyhártyagyulladás a lágy ami segít gyulladásos betegsége, amely napjainkban leginkább a 2 év alatti kisgyerekeket és a tinédzsereket fenyegeti. Az antibiotikumok feltalálása előtt a megbetegedés gyógyíthatatlan, halálos kimenetelű volt, ám napjainkban is sok halálesethez vezet.
A kórokozótól és a szervezet reakciójától függően több típusa létezik, úgymint gennyes, savós vagy tuberkulózisos eredetű.
A baktériumok okozta gennyes agyhártyagyulladás kiemelt egészségügyi jelentősége abból adódik, hogy nagyrészt egészséges személyeket támad meg, gyors lefolyású és gyakran halálos szövődményekkel jár. Leggyakoribb kórokozója a Meningococcus, elsősorban a téli időszakban terjed.
Cím: Szeged, Izabella u.
Giardiavax hatékonyság vírusos eredetű forma ritkább, jobb arányban gyógyuló betegség. Hirdetés A fertőző agyhártyagyulladás igen súlyos lefolyású, helyrehozhatatlanul károsíthat idegrendszeri funkciókat, és néhány kórokozó esetén a célzott antibiotikumkezeléssel sem csökkenthető a halálozás megfelelő mértékben.
Néhány alapbetegség nyílt koponyasérülés, immunhiány, leromlott állapotú beteg fertőzése, lépbetegség esetén nagyobb a betegség kialakulásának veszélye, ilyenkor a kórokozók is mások lehetnek, mint eredetileg egészséges személy esetében.
Ugyanakkor éppen ezen kórokozók ellen hatékony védőoltással rendelkezünk, ami minden lehetséges fórumon propagálandó. Agyhártyagyulladás infografika Az agyhártyagyulladás kialakulása és tünetei A meningitis kórokozói A gennyes agyhártyagyulladás leggyakoribb kórokozói egy hónapos kor felett a Pneumococcus Streptococcus pneumoniaea Haemophilus influenzae ez nem az influenza kórokozója, csak annak hitték még a vírusok felfedezése condyloma abból és a Meningococcus más néven Neisseria meningitidiselsősorban annak B és C szerotípusa.
Mindhárom baktérium olyan külső burokkal rendelkezik, ami az immunrendszer előli rejtőzködést segíti. Az agyhártyagyulladás leggyakoribb kórokozói különböznek az életkor függvényében is. Az újszülöttkor születéstől egy hónapos korig a legkülönlegesebb kivétel, hiszen a szülőutakon történő átjutáskor a babában megtelepedő baktériumok Streptococcusok, Escherichia coli, Listeria monocytogenes, Enterococcusok különböznek az alábbiakban leírt módon terjedőktől.
Humán papillomavírus
Agyhártyagyulladást sok kórokozó okozhat, a fentieken kívül egyéb baktériumok, vírusok, sőt paraziták és gombák pl. Candida is.
A családot sajátos replikációs stratégia jellemzi. A DNS-genom a fertőzött sejt magjába jut, ahol beindulhat a lítikus, azaz produktív vírusciklus, de látens fertőzés is kialakulhat. A gazdaszervezet szintjén a herpesvírusokkal történt primer fertőzések következtében életreszóló látencia alakul ki, azaz mindegyik herpesvírus faj a rá jellemző szövetekben inaktív formában úgy marad fenn, hogy közben genomja önállóan nem — legfeljebb csak a gazdasejt genomjával szinkronban condyloma abból replikálódik és a látensen fertőzött gazdasejt rejtve marad az immunrendszer elől. A látensen fertőzött sejtben a vírus véletlenszerűen reaktiválódhat, azaz átmehet lítikus ciklusba a fertőzés. A herpesvírusokkal szemben hatékony immunválasz alakul ki, amely megakadályozza, hogy a gazdaszervezetet veszélyeztető szövetkárosodás alakuljon ki a reaktiváció következtében.
Az egyes kórokozók terjedési módja is eltérhet a fent leírtakról, például a kullancsok által terjesztett vírusos agyhártya- és agyvelőgyulladás a bakteriális fertőzéssel szemben elsősorban tavasztól idéz elő megbetegedéseket.
A fertőződés leggyakrabban úgy jön létre, hogy a baktériumok a légutakban megtelepednek, ott gyulladást keltenek, a gyulladt nyálkahártyán keresztül a véráramba, majd az agyvízbe kerülnek, ahol a betegséghez vezető összetett történéseket indítanak be.
A fertőzés tehát egyértelműen légúti, cseppfertőzéssel terjed emberről emberre. Nem betegszik meg azonban mindenki! A Pneumococcus és a Haemophilus influenzae a bakteriális arcüreg- és tüdőgyulladásoknak is a leggyakoribb okozója, az esetek többségében mégsem alakul ki agyhártyagyulladás.
Egyes becslések szerint az agyhártyagyulladás valamely kórokozóját a lakosság 10 százaléka hordozza, ám ezek csak ritka esetben hazánkban évente alkalommal jutnak el az agyig, gyulladást okozva. A bakteriális agyhártyagyulladás tünetei lehetnek általánosak: az első jel a levertség, étvágytalanság, magas láz.
Ezután következnek az idegrendszer izgalmi jelei és condyloma abból gyulladásos agyödéma következményei: fejfájás.
