Amelynek papillómája van

A humán papillomavírus HPV okozta, fertőzés elsősorban szexuális úton, egy fertőzött személlyel történő közvetlen érintkezéssel terjed. Homoktövis gyertyák férgekkel ez a leggyakrabban előforduló szexuális úton terjedő fertőzés. A HPV vírusnak több mint típusa létezik, ezek közül mintegy 40 okozhatja a nemi szervek fertőzését. Az emlőrák után a méhnyakrák a leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedés a éves korú európai nők körében 1.

A magas kockázatú HPV-típusok férfiaknál és nőként egyaránt vezethetnek a végbél és amelynek papillómája van nemi szervek, illetve a fej és a nyak egyes daganatos megbetegedéséhez.

Az alacsony kockázatú HPV-típusok genitális és anális szemölcsöket okozhatnak.

Ehhez mindig egy magasabbrendű élő sejt közreműködése szükséges. A vírusok — bejutva a szervezetbe — beépülnek az egészséges sejtekbe, köztük olyanokba is, amelyek a szövetek saját elöregedett sejtjeit pótolja. Az átkódolás visszahat a gazdasejt saját életműködésére is. Így például a humán papillomavírus kikapcsolja a sejtben lévő védekező mechanizmusokat, amelyek saját örökítő anyagának DNS-ének épségéért felelősek. Ezután a fertőzött sejt kevésbé képes kivédeni a benne lévő vírus vagy a környezetből bejutott rákkeltő anyagok további DNS-t károsító hatását.

Milyen tünetekkel jár amelynek papillómája van HPV? A HPV-fertőzés a legtöbb esetben magától elmúlik anélkül, hogy egyértelmű tüneteket vagy problémákat okozna.

Előfordulhat azonban, hogy a HPV-fertőzés huzamosabb ideig fennáll, és néhány év elteltével szövődményeket okoz. Milyen szövődményekkel jár a HPV?

Ha a HPV-fertőzés nem múlik el, az alábbi szövődményeket okozhatja: A méhnyak vagy egyéb szervek pl. Kit veszélyeztet a HPV? A HPV-t bármely aktív nemi életet élő személy elkaphatja.

Hogyan lehet megelőzni a HPV-t? A lányok és fiúk körében alkalmazott HPV elleni védőoltás mindkét nemnél megelőzheti a HPV-fertőzéseket és következésképp a HPV-hez fűződő betegségeket, például a genitális és anális szemölcsöt, a méhnyakrákot és a HPV által okozott egyéb daganatos megbetegedéseket.

A rutinszerűen alkalmazott HPV-oltást rendszerint 9 és 14 éves kor között adják be, az országok nemzeti oltási naptárának megfelelően.

Azóta intenzív kutatások folynak annak érdekében, hogy megismerjük a vírus terjedésének körülményeit, a daganatos sejtátalakulás mechanizmusának részleteit, valamint, hogy hatékony megelőzési és kezelési lehetőségeket fejlesszenek ki. Mára jelentős mennyiségű tudás halmozódott fel, sikerült hatékony védőoltásokat kifejleszteni, azonban az ismeretek bővülésével további kérdések vetődnek fel, helyenként ellentmondásos információk látnak napvilágot. Tájékoztatónk célja, hogy összefoglaljuk a HPV-vel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Az óvszer használata nem zárja ki teljesen a vírus átadását, mert a HPV olykor a környező bőrfelületet is megfertőzheti, amit nem véd az óvszer. Hogyan kezelik a HPV-t? Magának a vírusnak nincs ellenszere, de a HPV által okozott egészségügyi problémák többféleképpen kezelhetők.

A genitális szemölcsöt gyógyszerrel vagy műtéti úton kezelik. A konkrét kezelési lehetőségekről az egészségügyi ellátást nyújtó intézménynél lehet tájékozódni. Erre a szűrővizsgálatra nemzeti ajánlások vannak érvényben az egyes országokban.

A HPV kapcsán kialakuló egyéb daganatos megbetegedéseket szintén könnyebb kezelni, ha időben történik felismerés és a terápia megkezdése, de ezekre nincsenek konkrét szűrőprogramok kidolgozva.

További tájékoztatók.